Izzócsere női szemmel – avagy hogyan került bennem egyensúlyba a férfi és a nő
2017.12.06
Egy kísérletben vettem ma részt, a helyzetet és az abból adódó feladatot az élet produkálta.....
A minap olvastam, hogy egy családban, ha elválnak a szülők, felborul az egyensúly, hiszen a legoptimálisabb esetben a gyermeknek egyenlő arányban kell kapni az anyától a női, az apától a férfi részt, és így tudja saját magába beépíteni azokat úgy, hogy később egyensúlyban legyen benne a férfi és a női oldal. Ebben az alaphelyzetben mindenki a saját minőségét működteti. Nő a női oldalát, férfi a férfi oldalát úgy, hogy magukban természetesen mindketten egészek, tehát férfi-nő egyensúlyban van. Abban az esetben, ha anyát vagy apát nélkülözni kell, a másik szülőnek át kell venni az ellentétes nemű helyét is, tehát ugyanúgy kell működtetni mindkét részt, mert a gyerek így tanulja meg a férfi és a női oldal egyensúlyát. Ha nő, csináljon férfias dolgokat is, amit a háztartás, illetve az élet megkíván, ha férfi, akkor pedig a női feladatokat is végezze el a sajátja mellett.
Ma égőt cseréltem az autómban. A helyzet hirtelen adódott, amit egyfajta kísérletként szerettem volna megélni. Mindezek előzménye az volt, hogy kiégett az autóm jobb első tompított és helyzetjelző égője. Adott volt a lehetőség, hogy felfedezzem magamban a férfit. Tudtam, hogy valahol megvan, mert régebben többet működtettem. Mindig is szerettem a gyakorlati dolgokat és nem mentem a szomszédba, ha bármilyen feladat adódott, ami nem feltétlenül női munka.
Az első nehézségbe akkor ütköztem, amikor rájöttem, hogy nekem kell megvennem az égőket. Mert az rendben van, hogy bemegyek a boltba és kérek egy izzót, de valószínű keresztkérdéseket is fognak feltenni. Így is lett. Szerencsére felkészültem, és nem ért teljesen hidegzuhanyként a kérdés, hogy milyen égő kell. Bevallom kicsit az is tompított azon, hogy ne érezzem magam teljesen "szőkének", hogy az autóalkatrész-boltban női eladó szolgált ki. (Ez olyan érzés lehet, mint amikor egy tagbaszakadt férfi bemegy a rövidáru boltba és mikor segítséget kérne, hogy a középvastag fonalhoz 2,5-es vagy 4-es kötőtűt vegyen-e, és a boltban egy férfi eladó siet a segítségére. Mégis azért valljuk be, szerencsére még működik a nemek közötti szolidaritás. Na de, hogy ne térjek nagyon el a témától, folytatom a kalandomat.) Az eladónő kérdésére válaszolva, lazán - mintha 20 dkg parizert kértem volna - tisztán, gyorsan és folyékonyan elmondtam, hogy kiégett az autómban az égő és ezért szeretnék tompított és helyzetjelző lámpába izzót vásárolni. (Titokban reméltem, hogy nem kérdez többet....hogy ebből maradéktalanul tudni fogja, hogy mit is szeretnék). Azonban, miután megkérdezte az autó típusát, feltett még egy kérdést - szerintem teljesen feleslegeset - amire nem is válaszoltam, így megoldotta magában a dolgot és rendelkezésemre bocsátott két fura kinézetű égőt. Az egyik hosszú volt és a végén volt egy érdekes formájú fém izé, a másik pedig csak egy csupasz picike üvegbúra volt, lapított véggel....de mint később kiderült, ez tökéletesen jó volt így.
Az izzócsere kalandosnak ígérkezett. Nehezített pályán indultam neki a feladatnak. Egyrészt adott volt a téli időszámítás, december 6-át írtunk, az óra 17 óra 20 percet mutatott, így szabad szemmel a szabad ég alatt az orromnál tovább nem igazán láttam. Másrészt a hőmérséklet elérte ugyan a plusz 2 fokot, de a 3-at még a legnagyobb jóindulattal sem haladta meg. Esélyeimet még az is rontotta, hogy a lámpához - amit a start előtti percekben tudtam meg - belülről kellett hozzáférnem. Bár hozzáteszem, még mindig jobb helyzetben voltam, mint egy markos autószerelő, akinek kétszer akkora a keze, mint az enyém. Az esélytelenek nyugalmával tapogattam a sötétben, de a kezemet egy felső erő vezette (:-)), és először sikerült levennem egy műanyag majdnemnégyzet alakú, sapkaszerű izét, ami az izzó fém végére volt ráhúzva. Azt az örömöt, amit ott átéltem, már rég nem tapasztaltam. Igen ám, de még csak most jött a neheze. Az égő, amelynek a végén az a fura formájú fém izé volt (a tompított) egy rugós módszerrel volt rögzítve magában a lámpatestben (már ahogy ki tudtam kézzel tapintani, mert látni bármit is ilyen kicsi helyen esélytelen volt). Azt valahogy sikerült kipattintanom és ki tudtam venni az izzót, majd a helyére tettem a boltban vásároltat. Viszonylag zökkenőmentesen sikerült....most is azt mondom, hiszem, hogy a kezemet végig fogta valaki (:-)). Az igazi kihívást számomra a másik, a helyzetjelző izzó jelentette. Mégpedig azért, mert egy illúzió áldozata lettem. A helyzetjelző lámpatest közepén tükör, vagy valami olyasmi anyag foglal helyet, ami az izzót tükrözte, ez számomra azt a hatást keltette, hogy abból az izzóból márpedig kettő van....Mikor kivettem, hangosan meg is jegyeztem, hogy "basszus, a másik égő meg kiesett" és el is kezdtem keresni (SZŐKE:-)), hogy hová eshetett, de nem találtam. Aztán mikor bedugtam az ujjam az égőcske helyére a lyukba (ne kérdezd, hogy ezt miért tettem), akkor láttam, hogy mindkét lyukban van ujj, pedig én csak egy lyukba dugtam. Ez egy mérföldkő volt az életemben, ilyen felismerésre talán akkor ébredtem, mikor 9 hónaposan rájöttem, hogy a tükörben a másik gyerek is én vagyok. No, de hogy a tárgynál maradjak, miután kihúztam az ujjamat és örültem, hogy nincs egyel több, mint amennyinek úgy általában lenni kell, betettem a kicsi, lapított végű égőt, majd ráhúztam a kis műanyag sapkát és elégedetten konstatáltam, hogy végeztem. (Ilyen büszke akkor voltam magamra, mikor az első panasznap alkalmával sikerült felvennem egy jegyzőkönyvet.) A munka hátralévő része - az elvégzett feladathoz képest - már gyermekjátéknak bizonyult. Egy műanyag borítás helyretétele, amit egy drótszerű valami rögzít. Izzócsere kipipálva!
Végkövetkeztetés: kalandnak jó volt, de most mondom, senki kiégett izzója cseréjét nem vállalom. Elképzelhető, hogy legközelebb is kicserélem, ha kiég, de ígérem, csak abban az esetben, ha nem lesz mellettem olyan férfi, aki ezt meg tudja tenni. Mert az igazság az, hogy ma egyensúlyba került bennem a férfi és a nő, úgyhogy ezentúl inkább már csak a női minőségemet szeretném megélni.