Bizalom

Mit jelent a bizalom? Mikor érzem azt, hogy bízom valakiben? Vagy miért, mi miatt érezhetem azt, hogy akiben eddig bíztam, már nincs meg ez a kivételes állapot?

Akkor bízom meg valakiben, ha magamban is bízom. Ha bízom magamban, őszinte vagyok magamhoz és tudok másokhoz is őszinte lenni. Akkor vagyok őszinte valakihez, ha érzem, hogy őszinte velem. Akkor érzem, hogy őszinte velem, ha ismeri és elfogadja önmagát, illetve ha a cselekedetei, a kommunikációja során önmagát adja, összhangban van saját magával. Nem titkolózik, nem rejtőzködik, vállalja saját érzéseit, tetteit, gondolatait és azt megosztja velem. Ekkor saját magával is őszinte. Ha saját magával őszinte, akkor velem is őszinte. Akkor őszinte velem, ha érzi, hogy megbízhat bennem, mert elfogadom. Akkor érzi, hogy elfogadom, ha figyelek rá, és ha figyelek rá, akkor teljesen rá figyelek és megengedem neki, hogy az legyen, aki valójában. Ekkor ő azt érzi, hogy fontos nekem és elfogadom úgy, ahogy van és ezért őszinte velem. 

Ha azt érezzük, hogy valakivel szemben hanyatlik a bizalmunk, mindenképpen először is saját magunkkal kell kezdenünk, magunkat kell megvizsgálnunk. Ezt követően vizsgáljuk meg azt a helyzetet, ami miatt megrendült a bizalmunk. Könnyebb a dolgunk, ha már elindultunk az önismeret útján, hiszen akkor már ismerjük azokat a múltbéli szituációkat, amik miatt benyomódnak a nyomógombjaink. Vagyis amikor kisebb vagy nagyobb traumák következményeként alakultak ki bennünk téves védekező mechanizmusok, amelyek hasonló helyzetekben előjönnek és emiatt a reakcióink ösztönösek. Ha ezeket a helyzeteket kielemezzük magunkban, megtalálhatjuk az eredő traumáinkat is, amik akár a gyermekkorba is visszanyúlhatnak. A legjobb, mikor egy-egy ilyen szituációban, amikor ösztönös érzelmi reakcióink vannak, azonnal figyelni kezdjük magunkat. Megállunk egy pillanatra és veszünk egy mély levegőt.....és próbálunk nem reagálni egyből. Aztán pedig nem úgy reagálunk, ahogy szoktunk, hanem teljesen másképp. Ez a gyakorlat elég nagy önuralmat igényel, de ha egymás után egy-két alkalommal fülön csípjük magunkat, utána már egyre inkább rálátunk a tudattalan automatizmusainkra. Ha pedig tudatosítjuk ezt magunkban, meg is tudjuk változtatni azt, hogy egy-egy ilyen alkalommal a zsigeri reakció helyett átgondoltan reagáljunk, az érzelmeink tudatos uralásával. (Nem elnyomásával. Ha felismerem, jó eséllyel tudom uralni és irányítani...)

Miután letisztulnak, tudatosulnak bennünk az ösztönös érzelmi reakcióink, könnyebben ráláthatunk a másik féllel való kapcsolatunkra is. Nyissuk ki szívünket a másik felé. Legyünk nyitottak és elfogadóak. Tegyünk meg mindent, ami rajtunk múlhat. Szeressük és fogadjuk el olyannak, amilyen, ne legyenek elvárásaink. Ha elfogadjuk, azzal megengedjük neki, hogy olyan legyen, amilyen valójában. Közben figyeljük saját magunkat és a másik felet is.

Fontos! Ha azt érezzük, hogy az értékrendünkbe nem fér bele a másik fél viselkedése, nem tudunk azonosulni a gondolkodásával, cselekedeteivel, akkor ezt közöljük vele. Legyünk őszinték elsősorban magunkhoz és a másik félhez is! Ne játszmázzunk! Ha azt érezzük hogy a kapcsolat a bizalom hiánya miatt a továbbiakban már nem tartható fenn, kívánjunk neki sok szerencsét, és szeretettel engedjük el.....