Nem vagyok a szavak embere.......mondogattam korábban. Mindig is jobban ment az írás, mint a szóbeli kommunikáció. Amióta az eszemet tudom, rejtőzködtem, még az alapvetően elvárható, egészséges exhibicionizmus is hiányzott belőlem. Éppen ezért ez egy próbatétel volt számomra. Mindig vonzottak a betűk és már gyermekkoromban csodáltam az írókat, hiszen nem tudtam elképzelni, hogy hogy fér el a fejükben egyszerre egy könyvnyi gondolat. Egy szívemnek oly nagyon kedves ember hatására kezdtem el papírra vetni az érzéseimet, gondolataimat. Bár máig úgy gondolom, hogy maximálisan elfogult volt az írásaimmal szemben, mégis neki köszönhetem a bátorságot, ami idáig vezetett. Olvass szeretettel!
A minap a pszichiátrián jártam. Nem úgy vittek, önszántamból mentem. Munkából adódóan látogattam meg egy beteget. Miután végeztem és eljöttem, sokféle gondolat kavargott a fejemben. Szociálisan, mentálisan és lélekben érzékeny vagyok, amiből egyenesen következik, hogy a szokásostól merőben eltérő helyzetek megérintenek és gondolkodóba ejtenek. Így...
Látlak, amikor jössz kávézni és nem csak a kávéért, hanem miattam is.....és azt is látom, ha jössz és gyorsan kell meginnod, mert már máshol jársz...
Anna az ágyon feküdt, csak nézett maga elé üveges tekintettel. Tudta, hogy megbántotta a férfit, nagyon megbántotta....mert neki is fájt. Mintha kettéhasították volna a lelkét. Nem érzett még ilyet. Amíg együtt voltak, tele volt élettel, szinte táplálta a férfi a lelkesedésével, a rajongásával. Most ennek vége. Már lassan két hónapja, hogy...
Igen, vágyom egy kapcsolatra, a gyengèdsègre. Te nem tudod, hogy min mentem keresztül...de igazából ez most nem is èrdekes. Már jobban vagyok, ès hiányzik egy társ, az erős fèrfi, aki gyengèden tud szeretni. Biztos magában ès hisz a kapcsolatban, ès benne van a kapcsolatban...Megerősödtem, tapasztaltam sokmindent, de belül ugyanaz a tisztalelkű...
Egy kísérletben vettem ma részt, a helyzetet és az abból adódó feladatot az élet produkálta.....
Anna az ágyon feküdt, lehunyt szemmel......A füstölő illata belengte a szoba hűvös levegőjét, amit így a nyugalom és a "megérkezés" érzése hatott át. Jó volt itt lenni és feloldódni az örömteli lebegésben. Megszűnt minden, a lány a semmi közepén érezte magát. Nem hallotta a kintről behallatszó kocsik motorhangját, sem a panaszkodó kutya ugatását....
